Mivel most nem ülhetek bringára, bár nehezen bírom,
metrózok. Nem szeretem a telefonomat bámulni, amikor tömegközlekedek. Mindig van
nálam legalább egy hetilap, de most hiába kerestem. Az persze fasza dolog, hogy
reggel átnézem a sajtót, újra és újra rácsodálkozom a mi kis fasza világunkra,
persze…Anno Kolozsváron ha lehetett, inkább kerültem a tömegközlekedést, mert kultúrálatlan volt és piszkos stb. Mikor Brünnbe kerültem, akkor láttam először, hogy ha a menetrendben azt írja, hogy 09:02-kor itt a busz és 09:04-kor elment, az úgy is van. Kezdtem élvezni, egészen addig, amíg a bambuló emberek el nem vették a kedvem tőle. Inkább gyalog jártam munkába, főleg, hogy közel is költöztem az irodához.
Mióta Prágában élek, nagyon sokat metrózom, mert ez a leggyorsabb tömegközlekedési eszköz. Az elején csak úgy “simán” szálltam be, se fülhallgató, se könyv, se telefonbámulás. Egy hét alatt meguntam a maguk elé bámuló, faarcú, üvegszemű embereket. Azóta zene fülbe, ipad elé és olvasok, csak ne kelljen másokat néznem.
A tömegközlekedésen bambán maguk elé bámuló emberek nem a kor vagy az ország tünete. Azért bámulnak maguk elé, mert ez egy védekezés az ellen, hogy a személyes terükbe idegenek furakodnak be ti. a többi utas. Nem néznek a másik szemébe, kerülik az érzelemnyilvánítást. Automatikus reflex ez és a világ minden táján így működik. Testbeszédről szóló könyvek ezt nagyon szépen leírják.
Egyre több olyan kérdés merül föl, amire itt csak rossz válaszokat kaphat az ember
honestesiologist 