amikor a metrón meglátsz valakit, aki eléggé hasonlít a legeslegelső exedre
de nem tudod eldönteni, hogy tényleg ő-e – elvégre úgy huszonöt éve láttad utoljára, és hát az elég sok idő
és ugye az sem játszik, hogy arra vársz, majd csak megismer ő téged
mert te sem az vagy már, aki
viszont az is kellemetlen, leszólítani valakit: figyu, nem jártunk mi huszonöt évvel ezelőtt…?
:öregedéssel járó problémák
Teendo: semmi
Ha nagyon fúrja az oldaladat a kíváncsiság csak simán megkérdezed a nevét. Ha ő, akkor lehet folytatni, ha nem, akkor kimented magad, hogy emlékeztetett valakire (azt nem kell megmondani, hogy az exedre). So simple.