bevásárlásokba’

elizabethbennettdehivjlizzynek:

Alapszabály: Amennyiben ún. hosszú hétvége közeledne, akkor mindenképpen annyi élelmiszert halmozzunk fel a bevásárlókocsiban, mintha lakodalmat tartanánk, vagy a föld alatt kialakított atombiztos bunkerünk 5 éves készletét igyekeznénk megalapozni.

Férfiak tanácstalan álldogálása a női betétek és tamponok kínálata előtt. Fejvakarás, lopva körbenézés, mobilért nyúlás, majd feleségnek/barátnőnek egészségügyi termékről pontos, szóbeli tájékoztatás adása: “mittudomén, lila és ilyen fosszínű virágok vannak rajta”. Rutinosabbak terméket lefotózzák, és türelmetlenül várják asszonytól/barátnőtől a visszajelzést.

Tejtermék-sakk.  Avagy mindenki szarik a fifó elvre, mert a legfrissebbet szeretnénk hazavinni. Kedvencem a vevőtárs, aki befekszik a joghurtok, tejfölök közé, és kíméletlenül, magabiztosan átrendezi a sorokat, miközben nadrágján lévő gombbal kiszakít pár fedőfóliát (le van baszva), és elégedetten indul felvágottért.

Bevásárlókocsis akadálypályák. Legyen bármekkora hely, de mindig akad egy-két olyan vevő, aki csak úgy tudja elolvasni nagyon alaposan a maggi kocka összetevőket, ha a bevásárlókocsit előtte jól beigazítja középre, keresztbe. Először hunyorítva, majd ráébredve, hogy szart se lát, következik a fejtetőről szemüveget orrnyeregre igazítása, majd lencse fölött átnézés, aminek annyi értelme lett, hogy most már a szemüveggel nem látja ugyanazt.

Furakodás. Pofátlan cseles vásárló ártatlanul, homlokot ráncolva halad a felvágottas pultnál lévő sor elejére, majd egyszer csak rábök az egyik kupacra: “ebből 30-at”, és úgy tesz, mintha természetesen ő következett volna. Tisztességesen sorukat kivárók részéről ilyenkor jön a tömeges felháborodás, beszólogatás, kiabálás, magabiztos pultos ilyenkor kiordít, hogy “kuss mindenki sorra kerül!”, vevők pedig a döbbenettől hirtelen becsicskulnak. Ráérősebbek panaszkönyvért/pultos-felvágottas-főmanagerért arénáznak.

Akciós újságos termékkereső. Elszántaknak! Vásárló ilyenkor céltalanul álldogál árván, kezében szorongatja az akciós újságot, benne a neonszínű szövegkiemelővel bekarikázott cikk, miközben szemével már keresi a dolgozót. Egy gyanútlan áruházi alkalmazott váratlanul felbukkan, akinek tekintete mindent elárul; gyűlöli már az egész kibaszott univerzumot, és az érdeklődő feje felett, az újságra sem pillantva, távolba révedve darálja unott hangon: “nincs/elfogyott/másik áruházunkban lesz talán jövőre, de inkább nem/fáradjon a vevőszolgálatunkra/én nem ehhez az osztályhoz tartozom, de szólok valakinek”. Persze a nagy lófaszt fogják még a vevők is csicskáztatni, mert két hete alatt annyira megutálta az embereket, hogy tőle ott rohadhat meg az összes az akciós újsággal a kezében, egészen nyugodtan.

Zöldségesrészleges válogatós játék. Öntudatos vásárló vesz 4-5 doboz tojást, felnyitja a tetejüket, és szép komótosan átpakolja az XL-es méretű, ép, egészséges darabokat az olcsóbb, S-es méretű dobozba. Régebben (mikor még jóhiszeműen a vevőre bízták a kiválasztott áru beárazását): zacskóba belerakni 5 narancsot, leméri, vonalkódot rábiggyeszteni, hozzátenni még 3 narancsot, zacskó száját beköti. Végigkóstolgatni a diót, mogyorót (ennek héját visszadobni a kupac tetejére!!!). Érintőképernyős mérleg előtt hosszas vívódások az ábrák, meghatározások tengerében, hogy a kiválasztott kígyóuborka vajon zöldségnek vagy gyümölcsnek számít-e.

Akciós olvasószemüveg próbálgatása. Általában idősebb házaspárok megrohanják a hatalmas kosárba kihelyezett látásjavítókat és felváltva végigpróbálják a készletet. A biztonság kedvéért vesznek egy aranykeretes 4 pluszost olvasáshoz, és egy ezüstkeretes 2,5 mínuszost vezetéshez.

Pékáru tapogatós. Határozott vásárló szőrös karját belemeríti az illatos zsemlekupacba, kihorgássza középről a legszebb darabokat, de előtte megnyomkod 10-15-öt, hogy megbizonyosodjon: elég puhák-e. Ha nem; kupac tetejére elegánsan visszadobja. Pékség alkalmazott hirtelen megjelenik a dugig pakolt, frissen sült pékárus kocsival. Vevő az összeválogatott zsemléket zacskóstól visszahányja, majd a tálcákon sorakozó, forró példányokat ügyesen (húbazmegdeforró) lekapkodja, Botondka kezébe is nyomva egyet: “lassan egyed babám, fojjó”.

Pénztár előtt. Lényegtelen, hogy megtaláljuk-e a legrövidebb sort, vagy sem, mert akárhová is állunk be, ott biztosan lesz olyan tényező, ami csigalassúságúvá varázsolja majd a haladást. Előttünk lévő észbe kap, hogy elfelejtett kapucsínóillatú wc papírt hozni, ezért “csak egy pillanat” felkiáltással mosolyogva elrohan, és elnyeli őt a neonfényben úszó áruház egy örökkévalóságra. Vagy. Előttünk lévő vásárolt egy akciós gumicsizmát, de a vonalkódot nem olvassa a gép. Pénztáros kasszasor-managert hív, aki kisvártatva zord arccal megjelenik, jól leteremti a vásárlók előtt a piruló kolléganőjét, amiért ilyen ügyefogyott, hogy képtelen megjegyezni szaros 40 000 kódot fejből, pedig már két napja van itt, és a magával hozott fecniről végül sikeresen leolvasható a kód. Vagy. Kifogyott a pénztárgépszalag. Vagy. Áramszünet lesz.